érdekes

KÜLÖNLEGES ÁTKELŐHELYEK

Az 1950-es évek óta egyre több országban tűnnek fel kifejezetten a vadon élő állatok számára épített átkelőhelyek, melyek évente akár több millió állat életét is megmenthetik. Az erdőirtás, illetve élőhelyük zsugorodása miatt a vadon élő állatok olykor az emberek által épített mesterséges környezetben kóborolnak. A táplálékszerzésüket és vándorlásukat sokszor forgalmas utak, autópályák, vasutak, csatornák, és elektromos vezetékek nehezítik, melyek miatt sajnos sok állat az életét veszti. A probléma megoldásának egyik módja, hogy “állathidakat” építenek a számukra, amiken keresztül biztonságosan átkelhetnek.




forrás

ELŐTTE-UTÁNA




forrás

EGY TOLLAS DINOSZAURUSZ SZÁZMILLIÓ ÉVE BOROSTYÁNBA KÖVÜLT MARADVÁNYAIRA BUKKANTAK
a kutatók Mianmarban. A fiatal állat farka valószínűleg egy fa gyantájába ragadt, ami halálos csapdát jelentett az apró méretű dinoszaurusznak. Az ő szerencsétlensége árán azonban a kutatók nem mindennapi betekintést nyerhettek a kréta földtani korban élt tollas dinoszauruszok világába. A kutatók közlése szerint a különleges leletet rejtő borostyánt, azaz megkövült gyantadarabot egy kínai kutató vette észre Mianmarban, Myitkyina város piacán tavaly. A borostyán egy dinoszaurusz 36 milliméternyi farkát rejtette csonttal, hússal, bőrrel és tollal együtt. Maga az állat sem volt nagyobb 15 centiméternél. A felfedezés a tollak evolúciója szempontjából is érdekes. A borostyánba szorult tollak jóval primitívebbek, mint a madártollak, hiányzik belőlük a központi szár.


HIPNOTIKUS GIF

A GIF – (Graphics Interchange Format) képek tárolására alkalmas fájlformátum. Nagy előnye a sima JPEG képformátummal szemben, hogy lényegében tökéletesen alkalmas rövid végtelenített animációk bemutatására. A hipnotikus GIF annyira megragadó, hogy szinte nem lehet levenni róla a szemünket. Az alábbiakat Feliks Konczakowski lengyel művész készítette.






VASÚTVONAL, AMI EGY LAKÓTÖMB ÉPÜLETEIN HALAD KERESZTÜL

A kínai chongqingi vasútvonalnak van egy igen különleges szakasza, ahol a szerelvények egy komplett lakótömbön haladnak keresztül. Ezen a vasútvonalon 2004 óta szállítják az utasokat az épületeken keresztül, ahol a lakóknak a fellépő rezgéssel és a szerelvények hangjával is együtt kell élniük.


PANDANEVELDE KÍNÁBAN

Ünneplésre ad okot, hogy tíz panda született ebben az évben a kínai Ya'an Bifengxia Giant Panda Tenyésztési Centerben. A pandák életkora változó, két héttől két hónaposig. 
Az újszülöttek parányiak, csupán 90-130 grammosak és selymes fehér bunda borítja őket. Ekkor még a testhossz kb. harmadát a farok teszi ki. Az anya és kölyke közötti súlyarány az óriáspandák esetén a legnagyobb a fejlett emlősállatok között.
Kerek egy hónaposan a bocs már a tipikus színezettel rendelkezik, 40-60 naposan nyitja ki a szemét és öt-hat hónapos korban vesz magához először szilárd táplálékot. 
Szecsuán tartomány természetvédelmi területén él a világ pandáinak 75 %-a.


RÓZSASZÍN TENGERPART

A Bahamákhoz tartozó Harbour Island csodálatos tengerpartja a Pink Sands Beach, mely igazán méltó a nevére, hiszen 5 kilométer hosszan rózsaszínben játszik itt a homok. Ezt a csodás színárnyalatot a Foraminiferának köszönhetjük. A Foraminiferák aprócska tengeri élőlények, amiket rózsaszín kagylóhéj borít. A likacsosházúak vagy likacsoshéjúak (Foraminifera) egysejtű eukarióta élőlények. Legfőbb jellemzőik az állábak. Többségüket kalcium-karbonátból álló héj avagy ház borítja. A legtöbb fajuk nem nagyobb 1 mm-esnél, de a legnagyobb ismert fajnak már 19 cm-es egyede is került elő. Ezek az apró állatok a korallzátonyoknál, a sziklák alatt és víz alatti barlangokban élnek. Ezeket mossák a hullámok a partra, így változtatva a homokot rózsaszínné. Lenyűgöző látványt nyújt, az egészen valószerűtlen, szinte mesébe illő tengerpart.



VESZÉLYES UTAKON AZ ISKOLÁBA

A világ egyes részein a gyerekek számunkra elképzelhetetlenül veszélyes útvonalakon, hihetetlen körülmények között, de elszántan jutnak el az iskolába, hogy megszerezhessék a tudást.

Tutajon. Cilangkap Village, Indonézia.
125 mérföldes úton egy bentlakásos iskolába a hegyekben. Pili, Kína.
Gyalogló kötélen 30 m magasan a folyó fölött. Szumátra, Indonézia.
Kisiskolások a folyón felfújt gumiabroncson jutnak át. Rizal tartomány, Fülöp-szigetek.
Fa létrákon másszák meg a hegyet. Zhang Jiawan Village, Dél-Kína.
Bentlakásos iskolába induló gyerekek a Himalájában. Zanskar, India.
Diákok a sérült függőhídon. Lebak, Indonézia.
Gyerekek drótkötélen függve. Rio Negro folyó, Kolumbia.
Kenuval az iskolába. Riau, Indonézia.
Gyökérhídon keresztül. India.
Bikán lovagolva. Myanmar.
Hóban a törött hídon. Dujiangyan, Szecsuán tartomány, Kína.
5 órás utazás a hegyek keskeny útjain. Gulu, Kína.


AZ ÉLET UTAT TÖR MAGÁNAK


Úgy tűnik, az emberiség földgolyót pusztító minden ténykedésével szemben a természet felveszi a harcot. Szomorúan gyönyörű képek az alábbiak, amikor az élet utat tör magának.









A CHILEI VARÁZSHEGY HOTEL

Varázshegy (La Montaña Mágica,vagy Magic Mountain) egy különleges hotel, mely Chilében, Patagóniában található a Huilo-Huilo területén. Huilo-Huilo egy magánforrásokból finanszírozott természetvédelmi projekt amely egyúttal környezettudatos ökoturizmussal is foglalkozik. Ez a terület korábban a favágók prédája volt, amely miatt a dzsungel gyors ütemben pusztult. Végül az UNESCO és a környezetvédők nyomására a terület visszakerült az eredeti tulajdonosaikhoz.
A 13 szobás szállodát egy fahídon keresztül lehet megközelíteni, a teljes belső berendezés kizárólag természetes anyagokból készült. A varázshegy tetejéről minden órában vízesés zubog alá. Számos tevékenységet kínálnak a vendégeknek, lovastúrák az erdőben, sítúrák télen és vadvízi evezés. Említés érdemel még, hogy itt található az egyik leghosszabb drótkötél-pálya Dél-Amerikában.





HIHETETLEN NŐI CIPŐK

Amikor a tervezők fantáziája 'elszalad'. Női cipőkről készült fotók a meghökkentő, de még felismerhetőtől, a felismerhetetlenig. A kényelem és egészség valószínűleg szóba sem került szempontként.


forrás

GYÖNYÖRŰ SZÍNKAVALKÁD A NASIR AL-MULK MECSETBEN

Iránban, Shiraz városában található a Nasīr al-Mulk mecset, mely igazán különleges és gyönyörű építészeti alkotás. A mecset építése 1876-ban kezdődött el és 1888-ban fejezték be. Az építését Mirza Hasan Al Nasir al Molk kezdeményezte, aki a Qajar dinasztia feje volt. A mecsetet vibráló színek és különleges hangulat jellemzi. Élénk színekben pompázó festett üvegablakok és falak, csodálatos geometriai minták, kecses ívek és fenséges kupolák jellemzik a mecsetet. Amikor a napsugarak átszűrődnek a hatalmas festett üvegfelületen át, csodálatos fényjáték fogadja a mecsetbe lépőket.





OPTIKAI CSALÓDÁS - 3 DIMENZIÓS HATÁS EGY EGYSZERŰ TRÜKK SEGÍTSÉGÉVEL

A mozgóképeknél egy egyszerű trükk segítségével 3 dimenziós hatást lehet kelteni. A GIF kiterjesztésű képeket egyszerűen két függőleges fehér vonallal három részre osztják, ez optikai csalódást okoz, így átveri az agyunkat. Amilyen egyszerű a trükk, olyan hatásos is, hiszen valóban látványos 3 dimenziós illúziót eredményez.
Egy optikai csalódást más néven vizuális illúziót vizuálisan észlelt képek jellemeznek, melyek eltérnek az objektív valóságtól. Három fő típust különböztetünk meg: szó szerinti optikai csalódásokat, melyek olyan képeket hoznak létre, melyek különböznek azoktól a tárgyaktól, amelyek kiváltják őket; fiziológiai illúziókat, melyek hatást gyakorolnak a szemek és az agy egy jellegzetes típusának túlzott ingerlésére (világosság, dőlés, szín, mozgás); és kognitív illúziókat, ahol a szem és az agy tudattalan következtetéseket von le. Ezek „elme játékokként” is ismertek lehetnek.










LENYŰGÖZŐ SZOBROK USZADÉKFÁBÓL 

Egy amerikai szobrász Jeff “Jeffro” Uitto kizárólag korhadt faágakból és gyökerekből készít lenyűgöző szobrokat. Jeffro Uitto már fiatalkora óta szenvedélyesen rajong a fáért, ezért döntött úgy, hogy kivágott és elpusztult faágakból készít remekműveket. Idővel annyi egyedi megrendelést kapott, hogy saját boltot nyitott különleges műtárgyainak a Washington állambeli Tokelandben. A kreatív férfi nemcsak művészi alkotásokat, hanem bútorokat és egyéb lakberendezési tárgyakat is készít fából. Jeffro Uitto munkái nem egyik pillanatról a másikra készülnek, hosszú hónapokba telik, mire megtalálja az ideális fadarabokat és elkészíti belőlük műveit. A művész naptára mégis tele van teljesítésre váró megrendelésekkel.








FEHÉR BŐRŰ GYEREKE SZÜLETETT EGY FEKETE HÁZASPÁRNAK 


A 44 éves Ben Ihegboro és 35 éves felesége, Angela 8 éve települt át Nigériából Nagy-Britanniába. A színes bőrű házaspárnak 2010-ben született meg harmadik gyermeke, Nmachi. Nmachi azonban – akinek neve nigériai nyelvben azt jelenti, hogy “Isten gyönyörűsége” – göndör, sűrű szőke hajjal, fehér bőrrel és kék szemmel jött a világra. Órákig sokkos állapotban nézték újszülött gyermeküket az Ihegboro szülők. A párnak másik két gyermeke, mindketten feketék. Nem igazán értették, hogy mi történt, mint ahogyan az orvosok sem. Azt kizárták, hogy a kis Nmachi albínó lenne. A genetikai szakértők szerint korábbi vegyes házasságokból származó gének nemzedékekkel később is felbukkanhatnak az utódokban, és ez magyarázatot adhatna Nmachi bőrszínére.
Bryan Sykes professzor, az Oxfordi Egyetem humángenetikai tanszékének vezetője a The Sun újságnak azt mondta, hogy ez az eset igazán rendkívüli. A professzor szerint hasonló esetek általában olyan populációkban fordulnak elő, amelyekben “jelentős a génkeveredés“. Ez jellemzi például az afro-karibi népcsoportokat, ám Nigériában nagyon kismértékű ez a típusú keveredés. A vezető szakértő elmondta: mindkét szülő esetében szükség van fehér felmenőkre a világosabb bőrszínt okozó gének továbbadásához. Sykes szerint Nmachi esetében a legvalószínűbb magyarázat valamilyen ismeretlen mutáció. “A genetika törvényei bonyolultak, és sokszor még mindig nem értjük, hogy mi történik” – fogalmazott az oxfordi egyetem professzora.


INDI LEGDRÁGÁBB VONATA, A MAHARADZSA EXPRESS


Maharadzsa Expressz, mely 2010. januárja óta működik, az indiai vasút legújabb luxus vonata, és egyben az egyik legdrágább Ázsiában. 8 napon át tartó útja a során a vonat India legszebb és legprominánsabb helyszíneire viszi el vendégeit, például a Taj Mahalhoz, a Khajuraho templomokhoz, Ranthambore vadvilági élőhelyeihez, a Fatehpur Sikrihez (Akbar császár által építtetett palota) és Varanasiba (India egyik legszentebb városa). A legolcsóbb napi díj egy személynek egy Delux kabinért 800 dollár. Ezt követi 900 dollárért igénybe vehető kabin és az 1400 dollárba kerülő. Az elnöki lakosztály 2500 dollárba kerül egyetlen éjszakára.
Maharadzsa Expressz 88 utast szállít, akik csodálatos lakosztályokban laknak az út során. Minden étel és ital ingyenesen biztosított.
vonat 24 kocsiból áll. Minden szoba úgy lett kialakítva, hogy a Maharadzsa életstílus gazdagságát elevenítsék meg. Az elegánsan dekorált belső terek és kabinok gyönyörűen és finoman kimunkáltak. Csodás parketta, bonyolult fafaragások, és lágy színárnyalatok palettája jellemzi a belső tereket. Minden kabin saját hőmérséklet szabályzóval, LCD televízióval, DVD lejátszóval, közvetlen telefonvonallal, internet hozzáféréssel és elektronikus széffel rendelkezik.
vonaton egy társalgó is található, a Rajah Club, ami privát bárral rendelkezik. Emellett a vonaton két elegánsan berendezett étkezőkocsi kínál pompás ételeket a vendégeknek. A bár a világ minden tájáról származó borok eklektikus keverékét, és nyugodt, pihentető légkört biztosít. A vonaton egy kiváló butik is található, ahol csodás relikviákat vásárolhatunk, melyek egy életen át őrzik a fenséges utazás élményét.
És most lássuk a luxus képeit!


Madártávlatból minden más, sokszor olyan dolgokat láthatunk, ami a földközeli perspektívából láthatatlan marad.

Athén, Görögország
Bac Son völgy, Vietnám
Barcelona, Spanyolország
Bern, Svájc 
Cape Town, Dél-Afrika 
Central park, New York, USA
Dubai mesterséges szigetei
Dubai
Gízai piramisok, Egyiptom
Longleat labirintus, Anglia
Meskendir-völgy, Törökország
Namíbiai sivatag, Namíbia 
Niagara vízesés, Kanada-USA
Pomeránia tó, Lengyelország
Párizs, Franciaország 
Rio de Janeiro, Brazília
Rizsföldek, Kína
Vatikán, Róma, Olaszország

Tulipánvirágzás, Hollandia
Velence, Olaszország 
Víz alatti vízesés, Mauríciusz
forrás


ÜVEGKALITKA 4000 MÉTEREN, EURÓPA LEGMAGASABBAN FEKVŐ KILÁTÓJÁNÁL

Gyönyörködhetünk az Alpok vonulataiban számos kilátóról és függőhídról, de eddig ilyen különleges helyről még nem.  Ma (2013. december 21-én) adják át a  nagyközönségnek a franciaországi Chamonix feletti 3842 méter magas Aiguille du Midi csúcson épült új kilátót. A kilátó érdekessége, hogy tetőtől talpig üvegből készült (minden oldala és az alja is) így semmi sem akadályozza a  szédítő látványt. Az üvegpadló alatt 1035 méteres mélység tátong. Talán néhányak számára ismerős lehet a konstrukció, mely a chicagoi Sears Tower oldalában már borzolja a kedélyeket egy ideje.
A „Step into the Void” (Lépés a semmibe) nevű kilátó névre keresztelt üvegkalitka minden fala 12 mm vastag az alja pedig 3x12 cm üvegből készült. Az építmény ellenáll akár 220 km/órás szélnek is. A látogatók papucsot kapnak, hogy ne csússzanak el és hogy kíméljék a padló üvegét. A kilátó építésének költsége 2,1 millió euró, melyet 2013. szeptember 13-án kezdtek építeni és a mai napon adják át a látogatóknak.



forrás: forrás


LÉLEGZETELÁLLÍTÓ KÉPEK HÓPELYHEKRŐL

A hópehely jégkristályok összeállásából keletkezik, amely a Föld légkörében keletkezve hullhat, mint fagyott csapadék. A hópehely keletkezéséhez az szükséges, hogy mikroszkopikus szuper hideg vízcseppek keletkezzenek a felhőkben, amelyek megfagynak. Hópelyhek számos méretben, formában és mintázattal képződhetnek. Összetettebb formák akkor jönnek létre, amikor a képződő hópehely több, különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömegeken jutnak át, amelynek következtében minden egyes hókristály egyedi kialakítású. A hópelyhek színe fehér, a megfagyott víz kristályos szerkezetének fényvisszaverő hatása miatt. Ennek oka a hópehelyre vetődő fény szétszórt visszaverődésében keresendő, amely a teljes fényskálát visszaveri az apró és töredezett kristályos felületeiről.
Egy orosz fotós, Alekszej Kijatov házilag készített olyan kamerát, amivel meseszerű nagyításban tudja bemutatni a hópelyheket. Az eredmény magáért beszél:






forrás


A SHAOLIN SZERZETESEK

A Shaolin szerzetesek, akik a világtól elzárt kolostorokban élnek nem csak egy vallást gyakorolnak, de tanítanak, gyógyítanak is, az ősi kínai kultúra közvetítői, olyan keleti filozófiát képviselnek, aminek fontos része a harcművészet is. Azonban ezt a harcművészetet igen csak megkülönbözteti nyugati társaitól az, hogy mindig az önvédelemre helyezi a hangsúlyt, valamint a test, a szellem és a lélek harmóniájára törekszik. A Shaolin szerzetesek éppen ezért soha nem önmagában tanítják a harcművészetet, hanem azt mindig összekapcsolják a gyógyítás és öngyógyítás művészetével is.
Shaolin Kung-Fu egy több mint 1500 éves kínai harcművészet. Kialakulását számos legenda és történet övezi. A legvalószínűbbnek tekinthető az, hogy buddhista szerzetesek fejlesztették ki elsősorban önvédelem céljából. Egyes leírások és elbeszélek alapján azokban az időkben sok támadás, fosztogatás érte őket, így templomaik és önmaguk védelmére rendszerezték addigi harci tudásokat, melyet az idők folyamán csiszoltak, újabb és újabb stílusokat megalkotva. A Shaolin szerzetesek sokáig a külvilágtól teljesen elszigetelve éltek, buddhista hagyományokat ápolva. Hosszú évszázadokig nem nyitották meg kapuikat és a belépő fiatalok, és gyermekek jellemzően a kolostor kapui mögött élték le életüket. A legfiatalabbak már 4 éves korukban bevonultak szerzetesnek.

 
 

EGY AMERIKAI FARMER SZÍNES KUKORICÁT KÍSÉRLETEZETT KI

Elképesztő kukoricákat kísérletezett ki egy amerikai farmer. A speciális fajta szemei szivárványszínben pompáznak. A színes kukoricacsövek bármilyen hihetetlen, nem egy génmanipuláció eredményei. Hanem hosszú, évtizedes kísérletezésé. Egy oklahomai farmer Carl Barnes több éves munkájának köszönhető.  Carl Barnes az évek során rengeteg színt kísérletezett ki csak a kukoricák keresztezésével. Sajnos azt már nem érhette meg, hogy színes kukoricája a farmerek között is népszerűvé váljon. Halála előtt úgy döntött, titkát és a színes növény magvait egy barátjának adja, és megkérte, hogy vigye tovább a színes kukoricák hírét. Ez a barát, Greg Scheon volt.
2010-ben Greg Scheon megmutatta a színes kukoricát Bill McDorman-nek, akinek egy vetőmagokkal foglalkozó cége van Arizonában. A férfi teljesen elképedt a színes kukoricákól, hiszen még sohasem látott ilyet. A cég tulajdonosa alig akart hinni a szemének, amikor meglátta a növényeket, és biztos volt benne, hogy ilyen színű kukoricát képtelenség nevelni. Tévedett. Az egyedi a színes kukorica magvai azóta az interneten megvásárolhatóak, és hatalmas feléjük az érdeklődés. A kertészek nagyon izgatottak, hiszen szeretnének ők is színes kukoricákat termeszteni kiskertjükben.
Az interneten megvásárolható “Glass Gem” nevű kukoricamag csomagja 1800 forintnak megfelelő összegbe kerül. Azonban akkora feléjük az érdeklődés, hogy folyamatosan kifogynak a magokból. A Glass Gem nem annyira főzésre van kitalálva, azonban pattogatott kukorica és liszt Is készülhet belőle.

AKI EGYÜTT ÚSZIK A KROKODILOKKAL


(Ali)gator Boy-nak hívják azokat a férfiakat, akik a bemutatók során bemásznak a hüllők közé, és bemutatót tartanak az állatokkal. Mindössze egy nő van közöttük, aki bemerészkedik az aligátorok közé. Ashley Lawrence-nek nem okoz gondot, hogy játsszon velük, de együtt is úszik velük, sőt akár meg is csókolja egyiket-másikat.


AZ ÁLCÁZÁS MESTEREI

Az állatvilágban gyakran a legkülönbözőbb trükköket kell bevetni a túlélés érdekében. Az álcázás a legtöbb esetben az életet jelentheti számukra. Az evolúció során számtalan állat alkalmazkodott környezetéhez, folyamatos átalakuláson mentek át, álruhát öltöttek, hogy így biztosítsák fajuk fennmaradását. Amikor rejtőzködésről van szó, szinte mindenkinek a kaméleonok hihetetlen színváltoztató képessége jut az eszébe, pedig elnézve az alábbi képeket, nem a kaméleonok nyernék a leglátványosabb álcázás címét.
(Ne add fel, ha nem találod, hidd el, ott van a képen!)

Adelpha Serpa Selerio hernyó

Bagoly

Bagoly

Bagoly

Botsáska

Béka

Csikóhal

Hófajd

Hópárduc

Közönséges báróhernyó

Kő lepényhalak
Levélfarkú gekkó

Nagy amerikai szöcske
Nagy potoo

Pók

Tropidoderus Childrenii

Uroplatus gekkók
Varangyok
Zsiráf

 forrás





EGY ÁRVA ELEFÁNT ÉS EGY LABRADOR HIHETETLEN BARÁTSÁGA

Bubbles, az afrikai elefánt és Bella, a fekete labrador a legjobb barátok. Imádnak együtt játszani a vízben, és Bella szívesen nézelődik hatalmas barátja hátán üldögélve. A két állat dél-karolinai Myrtle Beach Safarivadasparkban él. Bubbles szüleit 1981-ben orvvadászok ölték meg, a kis elefánt szerencsésen túlélte a mészárlást. Ezután került vadasparkba, itt találkozott a barátságos labradorral, azóta pedig elválaszthatatlan barátok.






A FUKUSIAI NUKLEÁRIS KATASZTRÓFA MUTÁNS ZÖLDSÉGEI

A súlyosan megsérült fukusimai atomerőművet övező kitelepítési zónán kívüli területen súlyos következményekkel járt a gazdaságoknak a szennyezés. Deformált, torz gyümölcsökkel, zöldségekkel és növényekkel találkoznak a lakosok. Növekedési hibák, torz padlizsán, sziámi kukorica vagy természetellenesen nagyra nőtt káposzta jellemzi a vidék gazdaságait.







A VILÁG LEGRÉMÍSZTŐBB VÉCÉJE

Hernandez Silva mexikói építész megbízást kapott egy Guadalajara-i penthouse apartman kialakítására egy 15 emeletes, régi ház legfelső szintjén. Szabad kezet kapott a szint teljes, egyetlen lakássá való átalakításához. Silva egy modern, elegáns otthont alakított ki, emellett a vécé kialakításánál azonban elengedte a fantáziáját. Az épületben van egy használaton kívüli liftakna, így Silva úgy gondolta, hogy ez a holt tér tökéletesen alkalmas a legkisebb helyiség kialakítására. Silva nem egy beton padlózatot, hanem egy üvegpadlót épített a helyiségbe, így a lábunk alatt így 15 emeletnyi mélység tátong. A látvány megdöbbentő, rémisztő, de teljesen biztonságos. A helyiség hasznáinak pusztán csak a saját félelmeikkel kell megküzdeniük.






NYOLCMILLIÓ DOBOZ LEVEGŐT ADOTT EL EGY KÍNAI FÉRFI


Kínában, és főként Pekingben híresen szennyezett a levegő. Chen Guangbio úgy döntött, hogy pénzre váltja a helyiek elemi szükségletét, a minőségi légzést. Alig tíz nap alatt 8 millió doboz tiszta levegőt adott el, darabját 80 centért, összesen 6 400 000 dollár ütötte a markát.
Az üdítős, vagy sörös dobozra emlékeztető edénybe zárt levegőt egy speciális, szájra erősíthető eszköz segítségével lehet kiszippantani. A nagy kereslet miatt kisegítőkre is szüksége volt, ezért alkalmazott néhány eladólányt.
A termék a Tiszta Levegő nevet viseli, a dobozra rányomtatták, hogy Chen úr jó ember. “Ha kimész a pekingi utcára, 20 perc után fáj a torkod és szédülsz. Ha tiszta levegőt szívsz, jobban leszel” – nyilatkozta a kereskedő.









AZ EGYENSÚLYOZÓ ARANY-SZIKLA


Kyaiktyo hegy és a rajta található pagoda egyike Mianmar legfontosabb Buddhista zarándokhelyeinek.  Az Aranyszikla egyike a világ legkülönlegesebb természeti rejtélyeinek. A szirt szélén egyensúlyozó hatalmas, csillogó gránittömb Kin-pun település (Mianmar/Burma) területén található hihetetlen látványosság. Megközelítése nem kis kihívást jelent; a közeli Kyaikto városból, csaknem a tengerszintről egy dzsungelösvényen 5 óra alatt lehet feljutni 1200 méter magasságba. A masszív, aranyozott vándorkő látványa bőségesen kárpótolja az utazókat. A kíváncsi fiatalok gyakran meglökdösik, így látható, milyen könnyen megmozdul, és milyen pontosan egyensúlyban van. Nehéz megmagyarázni, mitől marad meg a szikla a szakadék peremén, alig ér az alatta levő höz. A buddhisták szerint az Arany-sziklát Buddha hajszála tartja. A szikla tetején található az 5,5 méter magas Kaiktiyo-pagoda szentélye. A kegyhely állílag Buddha egyetlen hajszálát őrzi, és ez tartja a szikla rejtélyes egyensúlyát.













HÁROMEZER ÉVIG ÉLŐ NÖVÉNY

Yareta vagy más néven Azorella Compacta (spanyolul “Llareta”) egy szekfű-féle párnanövény mely Dél-Amerikában, az Andokban őshonos. PeruBolíviaChile és Argentína területén található 3200 és 4500 méteres tengerszint feletti magasságban. Akár 3000 évig is élhet a száraz klímájú, magas fekvésű andesi térszíneken. A tekintélyes méretű sziklát sűrűn benövő, kissé tüskés hatású, apró levélkék olyan erősek, hogy az ember súlyát is elbírják, sértetlenül. A yareta egy örökzöld, évelő növény. A virágait rovarok porozzák be.
FÜRDŐZÉS A TOTUMO SÁRVULKÁNBAN

Totumo sárvulkán a kolombiai Cartagenhatól nem messze található. A sárvulkán 15 méteres magas, a főkürtőjében forró láva helyett sár fortyog, mely 2300 méter mélységből tör fel a vulkáni csatornából. Az 51 ásványi anyagot tartalmazó sárfürdőben gázok fortyognak. A sár felhajtó ereje miatt nem lehet elsüllyedni, lebegni sem igazán. A Totumo sárvulkán közvetlen szomszédságában álló lagúnában nem csak gyönyörködni szoktak a sárvulkánban megmártózók, hanem itt mossák le magukról a rájuk száradt sarat.


  forrás


A PADAUNG TÖRZS HOSSZÚNYAKÚ NŐI

A “hosszúnyakú nők” az észak-thaiföldi, padaung törzs tagjai. Ötéves koruktól kezdve, minden második évben újabb és újabb sárgaréz karikát helyeznek a nyakukra. A gyűrűk viselése lenyomja a kulcscsontot és elsorvasztja a nyakizmokat, ezért mire elérik a felnőttkort, nyakuk hosszúsága a természetes kétszeresére is nyúlhat. A közhiedelemmel ellentétben a nők nem fulladnak meg, ha eltávolítják nyakukról a karikákat. Ám mivel csigolyáik deformáltak és nyakizmaik gyengék, iszonyatos fájdalommal jár, ha nem viselik a rézgyűrűket. Egyesek szerint azért volt szükség a deformációra, mert ezzel az asszonyok elvesztették vonzerejüket más törzsek tagjainak szemében, és így megmenekültek attól, hogy azok elhurcolják őket. Míg más antropológusok azt mondják, hogy a nyakgyűrűk hasonlatossá teszik őket a helyi folklórban rendkívüli módon tisztelt sárkányokhoz. Manapság ez a különös  hagyomány már nem kötelező érvényű, mégis sokan követik, hiszen a törzs számára az élő látványosságra kíváncsi turisták jelentik a fő megélhetési forrást.




A SALAMANCIAI SZÉKESEGYHÁZ ŰRHAJÓS SZOBRÁNAK RELYTÉJE

Salamanca Madridtól mintegy 200 km-re nyugatra található. A város nem is egy, hanem rögtön kétkatedrálissal is büszkélkedhet, amelyek egymás mellett állnak. A régi, Szűz Máriának szentelt Catedral Vieja a román stílus jegyeit viseli, és a 12.században épült. A katedrálist sajnálták lebontani, ezért az új, nagyobb székesegyházat nem a helyére,hanem mellette építették fel. A Catedral Nueva késő gótika és a barokk stílusjegyeit hordozza. Az új katedrálist 1513-ban kezdték el építeni, de csak a 18. században fejezték be.
székesegyház egyik kapujának bélletén a kőnövények indái és levelei között egy űrhajós szobra lapul. Több spanyol- és angol nyelvű oldalon az űrhajóst úgy emlegetik, mint az időutazás egyik bizonyítékát. Mások idegen lények látogatásáról beszélnek és egy kőfaragóról, aki látta az UFÓ-t. Az összeesküvés elméletek hívei érdekes elméleteket állítottak fel, hogy kerülhetett oda a faragás és miért. Az igazság ennél sokkal egyszerűbb. A középkorban létezett egy hagyomány a kőfaragók között. Ha valamelyiküknek javítania kellett egy kollégája munkáját, hozzátett egy saját részletet. 1993-ban a salamancai ikerszékesegyházban rendezték az Ember Korszakai című kiállítássorozat egy részét. Ennek rendezvénysorozatnak az a célja, hogy a középkor emberét, gondolkodásmódját közelebb hozza hozzánk. A Puerta de Ramos kapuzat díszítése majdnem teljesen elpusztult az elmúlt ötszáz évben. A kiállítás kitűnő alkalom volt a kapu helyreállítására. A kőfaragó mester, Miguel Romero hű maradt az évszázados hagyományhoz és az újjáfaragott minták közé rejtett egy űrhajóst.


TITOKZATOS GÖMBSZERŰ KÉPZŐDMÉNYEKET TALÁLTAK AZ ARIZONAI SIVATAGBAN

Titokzatos, lila gömbszerű képződményeket találtak azArizonai sivatagban. Egy tucsoni (Arizona) házaspár, Geradine Vargas és férje séta közben fedezte fel a több ezer apró, átlátszó, lilán csillogó gömböket a sivatagközepén. Már messziről észrevették a csillogó, furcsa, lila képződményeket, melyek közelről zselés, ragacsos, vizenyős kis labdák. Egyelőre rejtély, hogy mik lehetnek. Az egyik elmélet szerint a labdák iszappenész vagy zselés gomba, esetleg növény védőszer “kikristályosodott” maradéka. Ez utóbbi nem valószínű, mert a gömböket összenyomva vízszerű anyag folyik ki a golyók belsejéből. Van aki szerint ezek a Deco gyöngyökre hasonlítanak, amelyek a növényeket hidratálják. De vajon mit keres több ezer darab belőle a sivatagban?

ÓRIÁSI LYUKAK GUATEMALÁBAN A VÁROS KÖZEPÉN


A heves esőzésekkel kísért Agatha trópusi vihar nyomán keletkezett 2010 júniusában, Guatemalában ez a 60 méter mély víznyelő, melyben egy háromemeletes épület is eltűnt. Valószínűleg ebben az esetben az elmaradott csatornarendszer is hozzájárult a katasztrófához, ugyanis a kutak a karsztkőzetben kialakult mesterséges víztározóból elszívják a vizet ezzel csökkentve bennük a nyomást, ennek hatására pedig megnő a beomlás veszélye.


forrás

SVÉDORSZÁGI JÉGHOTEL
A svédországi Jéghotel a világ egyik legkülönlegesebb szállodája. Az északi sarkkörtől 200 kilométerre északra a Kiruna melletti Jukkasjärviben található. Itt minden decemberben felépítenek jégből és ból egy egész szállodát, amely április végétől kezdve egyszerűen elolvad. A tél beköszöntével hóépítők, építészek, tervezők és művészek hada lepi el az Északi Sarkkör közelében fekvő Jukkasjärvi kis városkáját,és az Icehotel Art és Design Group cég irányításával és felügyeletével elkészítik a Jéghotel. A Torne folyóból kiszivattyúzott és hóvá alakított vizet, a jéghotel vázára, és az előre csomagolt folyósok boltívére permetezik, ahol a külső hőmérséklettől függően egy-két nap alatt keményre fagynak a falakat szolgáló hótömbök. A szobákban -5 fok az átlagos hőmérséklet. Azonban a vendégek nem szoktak fázni, mivel kapnak megfelelő felszerelést, a Jéghotelben állílag nagyon jót lehet aludni. A vendégek hőálló hálózsákot kapnak, amelyet rénszarvasbőrökre terítenek le – maga az ágy is jégből van.


SÖR FÜRDŐ A STARKENBERGER VÁR SÖRFŐZŐJÉBEN

Az osztrák Starkenberger középkori vár, 200 éves sörfőzdéje egyike azon kevés helyeknek a világon ahol a sör szerelmesei valóban meleg sörben fürödhetnek. Természetesen a helyben gyártott, ismert Starkenberger sörben, amelyet fürdés előtt vagy után meg is kóstolhatnak a bárban.



LYUBA - A 39 EZER ÉVES MAMUTBÉBI
Az északnyugat-szibériai Jamal-félszigeten 2007. májusában egy elbűvölő és szokatlan teremtményre bukkantak a tudósok: egy közel negyvenezer éves, gyapjas mamutbébire, melyet egy folyóparton ért a halál. A mamutnak a tudósok a Lyuba (Ljuba) nevet adták. A 39 ezer éves mamut teste, a fagyos talajnak köszönhetően, olyan kifogástalan állapotban vészelte át az elmúlt évezredeket, hogy az őt megvizsgáló tudósok a kihalt faj felülmúlhatatlan példányaként tekintenek rá. A legjobb állapotban fennmaradt mamutlelet a világon. A majdnem teljesen ép mamutbébi azóta világhírre tett szert. A mamutok a legutóbbi jégkorszak óta tűntek el a Föld színéről.

Megtalálása után igen részletes, komputeres tomográfiai (CT) vizsgálatnak vetették alá. Lyuba belső szervei igen jó állapotban őrződtek meg: a mamutbébi szíve tisztán látható a kamrákkal, a pitvarokkal, ahogy a mája, s annak vénái is. A tudósok azért tartják olyan becsesnek a mamutborjút, mivel bőre épségben fennmaradt, s így megóvta belső szerveit a “modernkori” baktériumok behatolásál. Alekszej Tyihonov, a Szentpétervári Zoológiai Múzeum igazgatója szerint, Lyuba sokkal nagyobb mértékben járulhat hozzá a tudomány fejlődéséhez, mint ma feltételezik. Meggyőződése szerint a mamutok genetikai térképét pár éven belül megfejthetik. Ennek alapján olyan módszereknek juthatnak a birtokába, amelyekkel a későbbiekben megfejthetik bármelyik történelem előtti állat genetikai kódját. Azonban, nem hiszi, hogy bárki is megkísérelné reprodukálni a mamutokat.




VILÁGÍTÓ TÓ

A csodálatos természeti jelenség a Gippsland tavaknál figyelhető meg Ausztráliában. 
világító tó a vízben élő mikroorganizmusok miatt fénylik világoskék színben. A különleges látványt a szokatlanul nagy koncentrációban megjelenő biolumineszcens mikroorganizmus, a Noctiluca scintillans okozza. 
A világításnak számos, a túlélést segítő szerepe van; többek közt a táplálék csalogatása, és a támadók elijesztése.
A páratlan látvány nagyon ritka természeti jelenség. A csodás fényképeket Phil Hart fotós készítette.



BIZARR TESTÉKSZER - AJAKTÁNYÉR

Egyes afrikai (Surma, Mursi, Makonde) és dél-amerikai (Botocudo) törzsekhez tartozó nők ajaktányért viselnek az alsó vagy a felső, esetleg mindkét ajkukban. A lányoknak általában a pubertáskor kezdetén helyezik be az első tányért. Az eljárás során, ajkukon metszést ejtenek és egy körülbelül két centiméter átmérőjű, fából készült pecket illesztenek be. Néhány hét után, mikor a seb begyógyult, nagyobbra cserélik, mindez így folytatódik tovább az első, agyagból készült tányér behelyezéséig. A legtöbben 10 centiméter átmérőjű tányért viselnek, de előfordul 20-25 centiméteres is.













forrás


A NAGYOBB KUTYÁK RÖVIDEBB ÉLETŰEK

Minél nagyobb termetű egy kutya, annál rövidebb ideig él. Német kutatók számításai szerint a fajtákat tekintve minden két kilónyi plusz testtömeg egy nappal kurtítja egy eb várható élethosszát. A Göttingeni Egyetem munkatársai 74 fajtához tartozó 56 ezer eb adatainak elemzése révén jutottak a fenti “végeredményre”.

Az emlősök világában a nagy test általában hosszabb élettel jár, az elefánt például 70 évig is elél, míg az egér csak 4 esztendeig. Az egyes fajokon belül ugyanakkor rejtélyes módon a nagyobb test rövidebb életet jelent, így van ez az egereknél, a lovaknál és igen szembeötlőn a kutyáknál is. A borjúnyi dán dog – amely átlagosan 70 kilós – 7 évig él, míg egy 4 kilós uszkár 14 esztendeig is húzza.





RÓZSASZÍN TÓ



A Hillier-tó furcsa színével a világ egyik legkáprázatosabb természeti csodája. Ausztráliában, az aprócska Middle-szigeten található. Az 1950-es években tudósok tanulmányozták a sós tó vizét. Arra számítottak, hogy hasonlóan a többi rózsaszín hoz a vízben mikroalgát találnak, például Dunaliella salinát, ami elszínezi a tavat. A Hillier-tóból származó vízmintákban azonban nem találtak alga előfordulására utaló jelet, így a tó színének okát továbbra is titok övezi.



FÁN LEGELÉSZŐ KECSKÉK MAROKKÓBAN



Marokkó délnyugati részén lehet megfigyelni a fára mászó kecskéket, akik mára igazi turistalátványosságnak számítanak. Itt őshonos az argánfa, melynek gyümölcsét, az argándiót imádják a kecskék. A csemegéért akár 10 méter magasra is felmásznak. A marokkói kecskepásztorok számára a fán legelésző kecskék látványa teljesen hétköznapi, ráadásul még hasznuk származik belőle, mivel argánfa gyümölcsének magjából kipréselt olaj a világ legdrágább olaja. A növényből kinyert olaj az itt élő berber törzs legfontosabb megélhetési forrása. A kecskék megeszi a gyümölcsöt, de mivel a magot nem tudják megemészteni, vagy otthagyják, vagy később a kérődzés során visszaöklendezik. A kecskepásztorok összegyűjtik a magokat, aztán préseléssel kinyerik belőlük az olajat, melyet a kozmetikai ipar is előszeretettel használ alapanyagként. A berber törzs nőtagjai kézzel préselik ki az olajat, semmiféle kémiai adalékanyagot nem használnak a folyamathoz, csakis mechanikus préselést alkalmaznak. Mára az argánfák a túllegeltetésnek köszönhetően veszélyeztetettnek számítanak, amire több természetvédő szervezet is próbálja felhívni a figyelmet.  



LASKAGOMBA NŐ AZ ELDOBHATÓ PELENKÁKON

Az eldobható pelenkák annyira stabil anyagokból készülnek, hogy hagyományos módon akár évszázadokig is tarthat a lebomlásuk. Alethia Vázquez-Morillas, a mexikói Autonomous Metropolitan Egyetem kutatója úgy gondolja, a folyamat felgyorsítható a laskagomba segítségével - számolt be a Gombafórum a Waste Management tudományos folyóiratban megjelent tanulmány és a The Economist hírmagazin alapján. A mexikói kutatók azt állítják: két hónap alatt a megfelelő gombafajjal a használt pelenkák anyagának 90%-át képesek lebontani, négy hónap alatt pedig teljes az újrahasznosítás.

Az eldobható pelenkát nem a szennyezés miatt nehéz lebontani: fő alkotóeleme, a cellulóz roppant tartós, viszont az elpusztult fákon élősködő laskagomba enzimei tökéletesen lebontják. Mivel csak Mexikóban ötmilliárdpelenkát dobnak a szemétbe évente, bőven van alapanyag a gomba micéliumának. Magyarországon a pelenkák miatt 100 ezer tonna hulladék keletkezik évente. Ez a mennyiség egy gyerek pelenkázási időszaka alatt (2,5 év) körülbelül 1,8-2 tonnára rúg.
A bizarr alapanyag ellenére az így letermett laskagomba alkalmas az emberi fogyasztásra - sőt, éppen az étkezési felhasználás volt az oka annak, hogy a kísérletek alapjául ezt a gombafajt választották, hiszen Nyugat-Európában és az USA-ban nagy mennyiségben fogyasztják. A laskagombát már széles körben használják mikroremedációra, különböző hulladékok lebontására szerte a világon - például búza, árpaszalma, kávézacc vagy a tequilagyártás hulladékának lebontására.
Tény viszont, hogy a kutatásban felhasznált pelenkák csak vizelettel voltak szennyezettek. Dr. Vázquez-Morillas elmondása szerint az emberi vizelet steril, ennek ellenére a becsírázás előtt a biztonság kedvéért gőzzel hőkezelték a pelenkákat. Ezt a sterilizálást a széklettel szennyezett pelenkák esetében is hatékonyan lehet alkalmazni a fertőtlenítésre. 

SZIVÁRVÁNY EUKALIPTUSZ - A FÖLD LEGSZÍNESEBB FÁJA


Az “Eucalyptus deglupta” vagy más néven a szivárvány eukaliptusz a Föld legszínesebb fája. A színpompás fa olyan valaki összefestette volna, de ezek a színek mind természetesek. A szivárvány eukaliptusz a Szunda- és a Fülöp-szigeteken növő indonéz gumifa (Eucalyptus deglupta) kérge zöld alapon hosszanti vörös csíkokkal tarkított. Az egyes fajokat a virág színe és formája mellett gyakran a kéreg jellegzetes színmintája alapján határozzák meg. Eukaliptuszok leginkább a déli féltekén találhatóak. A szivárvány eukaliptusz az egyik olyan faj, amely az északi féltekén is megtalálható. Ma már ezt a színpompás fát sok helyen ültetik, főleg papír előállításhoz és díszítéshez használják.
A fa törzse azért színes, mert az év folyamán különböző időpontokban, foltokban dobja le magáról a kérgét, amely alatt feltűnik a világoszöld belső kéreg. Ezután a törzs elsötétül, érlelődik, amely során kék, lila, narancssárga, majd barna tónusú lesz.


A VILÁGÍTÓ FELHŐK

Noctilinect clouds vagyis a világító felhők rendkívül magasan képződnek, általában 75-85 km-el a tengerszint felett jelennek meg. Összehasonlításképpen a bárányfelhők általában 2-3 km magasan alakulnak ki. A világító felhőkről a szakemberek nem tudják pontosan, miként jönnek létre, és hogy hogyan tudnak olyan gyorsan sodródni a mezoszférában. Tudományos meghatározás szerint a világító felhő vagy poláris mezoszférikus felhő, olyan optikai jelenség a felső légkörben, amely a mély szürkület idején figyelhető meg. Kialakulására és viselkedésére még nem született teljes magyarázat. A világító felhők fényét a horizont mögött már mélyre süllyedt nap adja, amint alulról megvilágítja az akár -120 fokos jégkristályokat. A vízjég kristályai porszemcsékre telepednek, és visszaverik a már horizont alatt lévő Nap fényét. A világító felhők kékes fényét semmivel sem lehet összekeverni.



NAKI'O AZ ELSŐ KUTYA A VILÁGON, AKINEK MIND A NÉGY LÁBÁN MŰTAPPANCSOK VANNAK

Az Amerikában élő Naki’o, az első kutya a világon, akinek mind a négy lábán műtappancsok vannak. A kutya teljes életet él a protéziseknek köszönhetően. A kutyust korábbi gazdái elkergették otthonról, egyedül bolyongott egy hideg pocsolyába, mancsaira pedig ráfagyott a jeges víz, így amputálni kellett azokat. A menhelyen, ahová az elfagyott mancsú kutya került, az egyik állatorvos arra gondolt, hogy segít a hányattatott sorsú kutyán. Miután felépült az amputációból, négy új műlábat kapott. Úgy döntött nem hagyja lábak nélkül a sokat megélt kutyát. Naki’o azóta boldogan él új gazdájával Colorado-ban.












FEL FOG OLVADNI AZ ÉSZAKI-SARKKÖR

Évtizedeken belül felolvadhat a Északi-sarkkör fagyott talaja – állítja egy oxfordi tanulmány. Az Északi-sarkkör tartósan fagyott talajának olvadása 10-30 éven belül megkezdődhet, és a felengedés közben kibocsátott gázok az üvegházhatás révén tovább gyorsíthatják a globális felmelegedést – állítja egy oxfordi tanulmány.


A permafroszt, azaz a tartósan fagyott talaj akkor kezd olvadni, ha a légkör az iparosodás előtti korszak klímájához képest 1,5 Celsius-fokkal felmelegszik. “A globális középhőmérséklet az ipari forradalom óta már 0,8 fokkal növekedett, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, az olvadási küszöböt 10-30 éven belül el is érheti” – vélte Gideon Henderson, az Oxfordi Egyetem Földtani Tanszéke kutatócsoportjának vezetője.
A kutatók a szibériai Lenszk melletti barlangban talált álló és függő cseppköveket vizsgálták meg. Ezek a jelenségek akkor alakulnak ki, amikor a felszíni víz a barlang tetején keresztül beszűrődik az üregbe, amelyben ugyanolyan a hőmérséklet, mint odakint.Az uránium- és ólomizotópoknak köszönhetően meghatározható, hogy a cseppkőoszlopok 945-400 ezer évvel ezelőtt alakultak ki. A talaj felengedése egybeesett azzal a korszakkal, amikor a felszíni hőmérséklet 1,5 fokkal melegebb volt az iparosodás előtti klímához képest – állítják a kutatók.
A tartósan fagyott talaj az északi félteke felszínének körülbelül negyedét borítja, a talaj 1,7 milliárd tonnás széntartalma a felolvadás során megduplázhatja a légkörben jelenleg lévő szén-dioxid mennyiségét. Ezt a gázkibocsátást nem vették figyelembe a klíma felmelegedéséről szóló nemzetközi tárgyalásokon.
A tartósan fagyott talaj az északi félteke felszínének körülbelül negyedét borítja, a talaj 1,7 milliárd tonnás széntartalma a felolvadás során megduplázhatja a légkörben jelenleg lévő szén-dioxid mennyiségét. Ezt a gázkibocsátást nem vették figyelembe a klíma felmelegedéséről szóló nemzetközi tárgyalásokon.
A nemzetközi közösség célja a globális felmelegedés 2 fokban történő maximalizálása, ehhez pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának további korlátozásáról kell megállapodni Párizsban, az ENSZ 2015-ben tartandó klímakonferenciáján. Amennyiben maradnak a jelenlegi intézkedések, a Föld éghajlata a 3-5 fokos felmelegedés felé tart.
ÓRIÁSI HOLT ZÓNA LESZ AMERIKÁBAN



Az előrejelzések szerint a valaha mért legnagyobb kiterjedésű holt zóna alakul ki idén nyáron a Mexikói-öbölben, az emberi tevékenység miatt. A szokatlanul erős tavaszi áradások a megelőző éveknél sokkal több műtrágyát mostak a folyókba mezőgazdasági területekről az Egyesült Államok közép-nyugati részeiből. A foszfátok és nitrátok a folyók közvetítésével akadálytalanul jutnak a Mexikói-öbölbe, ahol szakértők idén az eddigi legnagyobb holt zóna kialakulását jósolják – írja a National Geographic.

Az előrejelzések szerint az idei zóna 18 870 és 22 172 négyzetkilométeres lesz, vagyis elképzelhető, hogy megdől a 2002-es 21 965 négyzetkilométeres rekord. A holt zóna akkor keletkezik, ha egyszerre sok tápanyag jut a vízbe például a fent említett módon. A “túlterített” asztalon a felszíni vizekben hirtelen felszaporodnak fitoplanktonnak nevezett, mikroszkopikus növényi lények. Pusztulásuk után a mélybe süllyednek, ahol baktériumok bontják le őket, miközben felhasználják a víz oxigéntartalmát.
A robbanásszerű túlszaporodás miatt a folyamat olyan méretet ölt, hogy a víz oxigénszintje túl alacsony lesz a tengeri élőlények számára. A halak elhagyják a területet, ám a gyors mozgásra képtelen vagy helyhez kötött lények, mint például a szivacsok, rákok, kagylók mind egy szálig elpusztulnak. Miután a fitoplankton felszívta az összes tápanyagot, pusztulni kezd, tömege visszaáll a normális keretek közé és lassan a terület is újra benépesül. A folyamat évről évre bekövetkezik és holt zónák tucatjait hozza létre a tavaszi áradások után. A legnagyobb kiterjedésű “vízi sivatag” minden nyáron a Mexikói-öbölben jön létre.
A VILÁG LEGMAGASABBAN HALADÓ NEMZETKÖZI ÚTJA


Karakoram Highway egy magashegyi út, mely Kínát köti össze Pakisztánnal a Karakoram hegységen keresztül, csaknem 4700 méteres szintkülönbséggel. A Karakorum Highway a világ legmagasabban haladó, burkolattal ellátott nemzetközi útja. Itt található a Khunjerab–hágó (Kundzseráb-hágó) ami a világ legmagasabban fekvő határátkelőhelyePakisztán és Kína határa. Az átkelőhely 4693 méteres magasságban van. A Karakoram Highway 1300 kilométer hosszan vág keresztül a Karakorumon. Ebből 806 km Pakisztánban, a maradék Kínában található. Építését 1959-ben kezdték, és csak 1986-ban fejezték be. A Pakisztán és Kína barátságát jelképező út építésébe 892 építőmunkás halt bele az építkezés 27 éve alatt, főleg földcsuszamlások miatt. Az útról jól látható legmagasabb hegy a Nanga Parbat, mely 8126 méter magas.





FESTŐI OÁZIS A SIVATAGBAN



A Holdsarló tó, kínaiul Yueyaquan egy gyönyörű félhold alakú tó Dunhuang városál 6 kilométerre, délre található. A tó vize annyira tiszta, mintha egy smaragdkő lenne a sivatagban. A tó mellett egy pagoda található, mely a hagyományos kínai építészet sajátosságait viseli. A bejárattól szuveníres standok mellett vezet fel az út az épületig. Sok turista tevén utazik ide, hogy átjussanak a homokdűnéken.



A tó legalább 2000 éves, de az elmúlt évtizedekben területe folyamatos csökkenésnek indult. Az 1960-ban készült mérések szerint a tó átlagos mélysége 4-5 méter, míg legmélyebb pontja 7,5 méter volt. Az 1990-es évek elején a tó területe radikálisan lecsökkent, átlagos mélysége 0,9 méter, míg legmélyebb pontja 1,3 méter volt.
2006-ban a helyi kormány a központi kormányzat segítségével megkezdte a tó feltöltését helyreállították a mélységét, azóta a tó mélysége és mérete folyamatosan növekszik.

KAGYLÓVAL BORÍTOTT TENGERPARTOK

A Shell Beach Ausztrália nyugati részén található, 45 km-re Denham várostól. Shell Beach 110 km hosszú partszakaszt foglal magába a L`Haridon Bight öbölben. 
Ezt a gyönyörű fehér strandot milliónyi kagyló borítja. A víz magas sótartalma lehetővé tette, hogy a kagylók elszaporodjanak, mivel a ragadozók számára nem megfelelő ez a környezet. 
Miután a kagylók természetes úton elpusztulnak a héjukat a víz kimossa a partra. ez a folyamat már több ezer éve zajlik.

RETTENETES VIHAROK ÉVSZÁZADA KEZDŐDIK

Szakemberek már hosszú ideje tanulmányozzák az óceánok felszíni vízhőmérsékletében bekövetkezett változások és a trópusi ciklonok kialakulásának gyakorisága közötti összefüggést. A koppenhágai Niels Bohr Intézet munkatársai, kínai és amerikai kollégáikkal közösen most először a levegő felmelegedését is számításba vették, nemcsak a különböző vízfelszíni hőmérsékleteket, és ez alapján készítettek el egy hosszú időszakot felölelő statisztikai modellt. Vizsgálataik során abból indultak ki, hogy a hatalmas erejű szélviharok rendkívül érzékenyen reagálnak a hőmérsékleti változásokra.

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedés hatására megtízszereződhet az olyan pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma, mint amilyen az Egyesült Államok partvidékét letaroló Katrina hurrikán volt. A Katrina 2005 augusztusában zúdult az Egyesült Államok déli partvidékére, több ezer ember életét követelte, és tombolása az Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) felmérése alapján legalább 108 milliárd dolláros anyagi kárral járt
A kutatócsapat elsősorban a hurrikánok legpusztíbb elemének tartott viharhullámok felbukkanását és rombolását elemezte a hőmérsékleti változások tükrében, egészen 1923-ig visszamenően. A felkorbácsolt óceánból keletkező, a normálisnál sokszorta magasabb viharhullámokat a forgószél hajtja a partok felé, és méretükből pontosabban lehet következtetni a ciklon erejére, mint a mag körül örvénylő szél sebességéből. Szakértők szerint a Katrina által 2005-ben okozott pusztítás jelentős részét a partokat elemi erővel ostorozó viharhullámok vitték végbe.
A különböző hatástényezőket egységes rendszerbe ötvöző modell alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha a levegő átlaghőmérséklete 0,4 Celsius-fokkal emelkedik a század végéig, akkor a Katrina-erejűszélsőséges hurrikánok száma megkétszereződik, de gyakoriságuk a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan növekedhet. Ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos lesz, akkor a hurrikánok hajtotta viharhullámok háromszor-négyszer gyakrabban ostromolhatják a partokat, mint az előző évszázadban, ha pedig a felmelegedés mértéke eléri a 2 fokot, akkor a rettenetes erejű szélviharok száma megtízszereződhet.
“Utóbbi azt jelenti, hogy minden második évben számítani lehet majd egy Katrinához hasonló hurrikán megjelenésére” – idézte a ScienceDaily nevű tudományos hírportál Aslak Grinstedet, a Niels Bohr Intézet kutatóját. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a felmelegedés hatására az óceánok és tengerek vízszintje emelkedni fog, ami csak fokozhatja a ciklonok (közelebbről a viharhullámok) pusztító hatását.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által korábban ismertetett számítógépes adatok alapján a globális hőmérséklet 2-6 Celsius-fokkal növekedhet a 21. század végéig. A pusztító viharokról írt cikk az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben jelent meg.
MIÉRT ALSZUNK?


Meglepő, de a tudomány erre a hétköznapinak tűnő kérdésre még mindig nem adott egyértelmű választ. Ami biztos: nem azért, mert az agyunknak szüksége van a pihenésre, hiszen egyes területei közben is folyamatosan aktívak.Életünk harmadát alvással töltjük, de ennek a valódi okát, hátterét a tudomány még alig-alig ismeri. Természetesen a hétköznapi válasz a kérdésre az, hogy azért alszunk, mert fáradtak vagyunk – csakhogy a fáradtság tudományosan nehezen meghatározható fogalom. Egyelőre az sem teljesen tisztázott, hogy a fáradtság a test vagy az agy kimerülése-e.
A legújabb kutatások szerint elsősorban nem a testnek, hanem az agynak van szüksége az alvásra. Persze ez nem azt jelenti, hogy a testnek egyáltalán nincs, hiszen az alvás nélkülözhetetlen például a növekedéshez, az immunrendszer megfelelő működéséhez. De az igazi mozgatórugói nagy valószínűséggel az agyban keresendők – mondta el dr. Acsády László, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet Thalamus Kutatócsoportjának vezetője a Semmelweis Egyetem Genomikai Hálózatának legutóbbi előadásán.
Az agynak nem a pihenés végett van szüksége alvásra, hiszen ha így lenne, az alvó agy aktivitása jóval kisebb lenne az ébrenlétinél. Márpedig jól látszik, hogy egyetlen fázisát sem jellemzi csend, nyugalom, azaz csökkent idegrendszeri aktivitás. Minden stádiumra más-más aktív idegi működés jellemző, ami eltér az agy ébrenléti aktivitásál. De min dolgozik az agy olyankor, amikor nem érnek bennünket külső ingerek, nem gondolkodunk, hanem öntudatunkat vesztve fekszünk?
Sok kutató arra a válaszra jutott, hogy az alvás során az éberen begyűjtött információk rendezése történik. Az alvásigény tehát nem más, mint annak a szükséglete, hogy a nap során bennünket ért információtömeget (az új dolgok tanulását, az érzelmi élményeket) és az ezzel járó idegrendszeri hatásokat az agy rendezze – mondja Acsády. A hipotézis vita tárgyát képezi, nehezen érthető ugyanis, hogy egy kacsacsőrű emlősnek (napi 20-22 óra alvás) miért kellene sokkal több információt rendeznie, mint egy naponta lényegesen több térbeli, társas információ-tömegnek kitett elefántnak (napi 3-4 óra alvás). Ugyancsak nem magyarázza ez a hipotézis a kis kardszárnyú delfin esetét, amely például az első hat hétben egyáltalán nem alszik.

Rögzíti a fontos dolgokat, törli a lényegteleneket.

A nehezen magyarázható példák ellenére is tény, hogy az alvás segít az információk rendezésében, azaz a fontos dolgok rögzítésében és a lényegtelenek törlésében. Az ébrenlét során, amikor az agy új információkat kap, megváltozik az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszisok) erőssége. Alváskor, az információk újrarendezésekor a fontos kapcsolatok tartósan megerősödnek, azaz a memórianyomok tartósan megerősödnek, a nem fontos információt hordozó szinaptikus hálózatok viszont meggyengülnek, a memórianyom elvész.
Kutatások támasztják alá, hogy egy megtanult mozgásminta alvás során tökéletesedik, míg ha ugyanannyi időt ébrenlétben töltünk gyakorlás nélkül, a vizsgálatok szerint az eredményünk nem lesz jobb – hangzott el az előadáson. De nemcsak mozgással kapcsolatos információk feldolgozásában segít az alvás: a tanulási és memóriateszteken pihenést követően egyértelműen jobb eredmények érhetők el.
Rágcsálókon igazolták, hogy ez azért következhet be, mert az alvás során újra aktiválódtak azok az agyi mintázatok, amelyeket az ébrenléti információtömeg hatása igénybe vett. Az agy tehát alvás során “újrajátssza” az ébrenléti mintázatot (néha rövidebb idősíkon, néha fordított sorrendben), de közben el is játszik vele – talán éppen ez szükséges ahhoz, hogy a fontosat és a nem fontosat elkülönítse.
MIBEN MÁS AZ AGY ALVÁSKOR, MINT ÉBRENLÉT IDEJÉN?
Régóta ismert, hogy az alvás során különböző fázisok váltakoznak. A kutatók két fő fázist különítettek el: az álomlátó alvást (az állapotot jellemző gyors szemmozgás miatt ezt rapid eye movement, azaz REM-alvásnak hívják), illetve a lassú EEG (elektroencefalogram)-hullámokkal jellemezhető alvást (más néven non-REM). A két fázis ciklikusan változik alvás során, ember esetében egy non-REM és egy REM ciklus együttesen 70-90 percig tart. Az éjszaka első felében általában a lassú hullámú alvás dominál, hajnal felé a REM túlsúlya érvényesül. A lassú hullámú vagy non-REM alvást mélyalvásnak is hívjuk, a korábbi elképzelésekkel szemben ilyenkor is álmodunk, csak ezek nem mozgalmas, színes álmok, hanem inkább lassú töprengéshez hasonlóak, és általában nem emlékszünk rájuk a felébredés után. Elsősorban e “töprengések” alatt történik a már említett ébrenléti információk feldolgozása.
“A lassú hullámú alvás során – nevének megfelelően – alacsony frekvenciával, 15 Hz alatti, erős aktivitás és szinte teljes inaktivitás váltakozik periodikusan egymással. Tulajdonképpen míg az ébrenlétben az idegsejtek folyamatosan zsizsegnek, kódolják a környezet információit, az alvás e stádiumában a folyamatos aktivitást ritmikus csöndek szakítják meg. A lassú hullámú alvás legfőbb jellemzője tehát a szabályos, nagyon sok idegsejtet egyszerre érintő csendes és aktív periódusok váltakozása” – mondta el Acsády László.
A tudósok a lassú hullámú alváshoz képest viszonylag keveset tudnak az álomlátó vagy REM-alvásról. Az álmok intenzív érzelmi tartalma miatt elképzelhető, hogy ebben a stádiumban nem az információk, hanem az érzelmi életünket ért behatások rendeződnek. Ennek a stádiumnak a különlegessége az, hogy ilyenkor az agy EEG-aktvitása megkülönböztethetetlen az ébrenléti aktivitástól, a test mégis alszik, minden izomtónusát elveszítve. Egy másik érdekesség, hogy ilyenkor a hőszabályozás hatékonysága romlik.
Arra a kérdésre tehát, hogy miért alszunk, egyértelmű válasz még nincs, de a jelenleg legelfogadottabb elképzelés szerint az ébrenlét során begyűjtött információk rendezése történik. Fontos megjegyezni, hogy az alvás stádiumait, azok összetett mintázatait semmilyen altató gyógyszer nem képes visszaadni, tehát ezek használata mindenképp csak korlátozott ideig javasolt – hangsúlyozta Acsády.

HATALMAS JÉGHEGY SZAKADT LE AZ ANTARKTISZRÓL

Hatalmas jéghegy szakadt le a déli sarkvidék leghosszabb és leggyorsabban mozgó jégárjaként számon tartott Pine-sziget gleccserről (PIG). A jégrengetegről levált tömb területe nagyjából 720 négyzetkilométer, vagyis 200 négyzetkilométerrel nagyobb, mint Budapest területe. A kutatók 2011 októbere óta vártak a jéghegy leszakadására: ekkor észlelték ugyanis először a nyugat-antarktiszi Pine-sziget gleccseren keresztbe végigfutó repedést. A hét elején érkezett a megerősítés, hogy a szakadék immár teljes széltében kettéhasította a gleccsert. A jelenséget a német TerraSAR-X műhold észlelte.
TerraSAR-X műhold felvétele
A jégóriás a PIG úgynevezett selfjegéről – a gleccser tengerbe nyúló részéről – vált le. A német kutatók háromnaponta kapnak képeket a műholdtól és remélik, hogy a felvételek elemzésével sikerül több információt szerezniük a gleccser csúszó mozgását és feltöredezését irányító folyamatokról. Az új adatok birtokában fejleszteni tudják az Antarktisz jövőbeli változásainak előrejelzéséhez használt számígépes modelleket.
“Mindannyian égtünk a vágytól, hogy lássuk, ahogy egyre tágul a hasadék” – mondta Angelika Humbert, az Alfred Wegener Intézet gleccserszakértője, hozzátéve, hogy a kutatóknak muszáj megismerniük az úgynevezett borjadzás (jéghegyleválás) pontos forgatókönyvét, hogy képesek legyenek a jégtakarók több évszázados evolúciójának leírására.
A szakemberek szerint 6-10 évente nagy méretű táblás jéghegyek szakadnak le a selfjegek végéről. A legutóbbi nagy jéghegyleválás 2007-ben és 2001-ben következett be. Mint hangsúlyozták, mindez egy természetes folyamat részét képezi, és nem kellene közvetlenül az éghajlati változásokhoz kötni, amelyek ugyanakkor kétségtelenül hatással vannak a nyugat-antarktiszi jégtakaró ezen részére – olvasható a BBC hírszolgálatának honlapján.
A műholdfelvételek és a levegőből végzett mérések jelentős elvékonyodást és a jégképződésben bekövetkező ingadozást mutattak a Pine-sziget gleccsernél az elmúlt évtizedekben. Ez részben a selfjeget alulról olvasztó melegebb vizek számlájára írható. “A PIG a bolygó leggyorsabban zsugorodó gleccsere” – húzta alá David Vaughan, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) munkatársa. – Több jeget veszít és gyorsabb ütemben járul hozzá a tengerszint emelkedéshez, mint a világ bármely másik gleccsere. Ez teszi igazán értékes vizsgálati alannyá. A BAS szakemberei a közelmúltban láttak neki a PIG mozgásának tüzetes megfigyeléséhez.
Amikor a NASA egyik 2011-es levegőből végzett expedíciója során először lencsevégre kapták a gleccseren futó repedést, sokan úgy feltételezték, hogy a jéghegyleválás gyorsan be fog következni. Humbert szerint az, hogy a borjadzásra majdnem két évet kellett várni, meglepte a szakembereket. Mint hozzátette, most azt lesz érdekes figyelemmel követni, mennyi ideig tart a jéghegynek, hogy kikerüljön az öbölből. Az akár több napot is igénylő “expedícióról” a TerraSAR-X fog naprakész információkat szolgáltatni a kutatóknak.
A világ legnagyobb regisztrált jéghegye a B-15 néven elhíresült táblás jégóriás volt, amely 2001-ben vált le a Ross-selfjégről. A nagyjából 11 ezer négyzetkilométeres felszíni területtel bíró jégrobosztus évek alatt olvadt el, ahogy egyre sodródott a Déli-óceánban. – írta az MTI
B-15 jéghegy

A PINGVINEK SZIGETE

Zavodovski-sziget apró pont a térképen, 1800 km-re az Antarktisz csúcsál keletre. Itt található a világegyik legnépesebb pingvintelepe. 
Déli Sandwich-szigetekhez tartozó sziget látképét az Asphyxia-hegy(azaz Légszomj-hegy) vulkáni kúpja uralja. 
A mindössze 6 km átmérőjű szigetre minden tavasszal 14 millió kantáros pingvin és sziklaugró pingvin érkezik, hogy kiköltsék tojásaikat a vulkáni hamuban
A kantáros pingvinek a nevüket a torkukon húzódó fekete sávról kapták.



A STROKKUR GEJZÍR

Strokkur (jelentése: köpülő), Izlandon a Haukadalurben található. A Strokkur 8-10 percenként tör ki, és nagyjából 30 méter magasra lövi fel a vizet. A ma is érvényben lévő elmélet szerint (aminek alapjait 1846-ban Robert Wilhelm Bunsen fektette le) a gejzír üregeinek, csatornáinak mélyén magmatikus gázokból származó hő halmozódik fel. Ez a hő hevíti a mélyben lévő vizet, melynek következtében robbanásszerű gőzfejlődésindul el. A felfelé törekvő gőz löki ki a kürtőből a vizet, így keletkezik a gezjírenként változó magasságúvízoszlop. Fontos, hogy a repedések, hasadékok járatai kanyargósak, változó szélességűek legyenek, ugyanis ha ez a feltétel nem adott, akkor a forrásban lévő víz szabályos mozgásba kezdene, cirkulálna, és ebben az esetben egyszerű hőforrás lenne. A kitörések időszakosságának az a magyarázata, hogy a víznek vissza kell térnie a repedésekbe, vagyis újra meg kell telnie a kürtőnek, illetve időre van szükség ahhoz, hogy a felszínre jutott, lehűlt víz ismét forrni kezdjen, és a gőzképződés meginduljon.



A CSÓKVIRÁG

A latinul Psychotria elata néven ismert növény őshazája Kolumbia, de mára Dél-Amerika több országában is megtalálható; már EcuadorCosta Rica és Panama erdejeiben is felfedezhető. A különleges növényt az angol nyelvben csak Hot Lips Plants néven emlegetik, spanyolul Flor de Labios néven ismerik, míg magyarulcsókvirágnak is szokták nevezni. A buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozó cserje legismertebb rokona azarab kávé (Coffea arabica). A növényt igazán látványossá a virágszirmokat borító fellevelek teszik. A feltűnően piros, dús ajkakra emlékeztető fellevelek feladata, hogy oda vonzzák a beporzó rovarokat, pillangókat és kolibriket. A csókvirágot Dél-Amerikában előszeretettel alkalmazzák természetes afrodiziákumként. Jelentős a szerepe a népi gyógyászatban is. A megszárított növényi részek főzetét fejfájás, rándulás, reuma, izomfájdalmak és zúzódások esetén alkalmazzák. A virágokból készített főzet pedig köhögés csillapítására és légúti fertőzések kezelésére hatásos.




HA FÉRFI AKARSZ LENNI, TŰRJ!

Pápua Új-Guinea északkeleti részén, a Sepik folyó vidékén évszázados hagyománya van a férfivá avatási szertartásoknak, amelyek során éles pengével krokodilmintásra szabdalják a jelöltek bőrét. – Kisgyörgy Éva élménybeszámolója a Pápua Új-Guinea-i útról.
Pápua Új-Guinea a világ egyik legkevésbé urbánus országa, a népesség mindössze 18 százaléka él városokban. Az ország egy sajátos világrekorddal is büszkélkedhet: egy országon belül itt beszélik a legtöbb különböző nyelvet, 840-et, ami a világ összes nyelveinek körülbelül nyolcada. Tegyük még hozzá, hogy Pápua Új-Guinea az egyik legkevésbé felfedezett ország, mind földrajzi, mind antropológiai értelemben, és rögtön látszik, hogy végtelenül izgalmas terep, sokféle, különös törzzsel.

Jóban-rosszban együtt

Az országban a társadalmi berendezkedés alapja a törzs, vagyis a wantok. A szó jelentése: egy nyelv. Azaz a wantok olyan népcsoportot jelöl, amely tagjai egy nyelvet beszélnek. A wantokok összetartása rendkívül szoros. Ennek számos előnye és hátránya van.
Egy olyan országban, ahol 80-90 százalékos a munkanélküliség (nem hivatalos adat, a helyi idegenvezetők egybehangzó véleménye), és a lakosság harmada a szegénységi küszöb alatt él, gyakorlatilag a wantokrendszer biztosítja, hogy senki ne éhezzen. Az egy-egy faluban lakó wantoktagok megosztják a terményt, a disznóvágásból származó húst, segítik egymást minden elképzelhető módon. Ha valaki esetleg munkát kap a fővárosban, nemcsak a saját szűkebb családját segíti anyagilag, de lehetőségeihez mérten a wantok tagjait is – egy kereső átlagosan egy tucat embert tart el.

A lélekház a falu központja

A lélekház mindig a falu legnagyobb háza. Nemcsak azért, hogy mutassa a falu jelentőségét, de maga a felépítése is a teljes férfilakosság összefogását teszi szükségessé. A hatalmas tartógerendák elhelyezését természetesen számos rituálé és ünnep előzi meg, ahogy minden egyes díszítőelemnek is különös jelentősége van. A Sepik folyó lápvidékén fantasztikus művészet alakult ki, különösen a fafaragások és az agyagedények figyelemre méltóak. A Sepik így nemcsak folyó, hanem csodálatos élő múzeum is, ahol a világ egyik legbrutálisabb férfivá avatási ceremóniáját tartják. Minden művészeti forma – a faragott álarcoktól a csónakok díszítésén át a házak építészetéig – rituális célokat szolgál, de ezek közül messze a leglenyűgözőbb a beavatási szertartás.

Azt istenítik, amitől félnek

folyóvidéken régi hagyománya van a tetoválásnak. Ezen a szakaszon erős krokodilkultusz él, ugyanis a folyóban nem ritkák ezek az állatok, és ahogy az sokszor lenni szokott, az egyszerű népek azt istenítik, amitől félnek. A tetoválás faluról falura változhat, de a legnépszerűbb a krokodilminta: amikor a fiatal férfi bőrét apró pengevágásokkal ilyenre vagdalják.
rituálénak hatalmas jelentősége van. Egyrészt ezzel válik a fiú felnőtt férfivá, és nyeri el a jogot arra, hogy látogathassa a lélekházat. Maga a szertartás rendkívül fájdalmas, amelyen csak a többi jelölt segítségével, bátorításával tudnak átjutni a fiatalemberek, így a rituálé során életre szóló kötődések születnek.
szertartás előtt a jelöltek hetekre elvonulnak a lélekházba, és ha valamelyik fiúnak inába szállna a bátorsága, a többiek segítik bátorítással, humorral a nehéz órákban. A szertartás nem kötelező, de ha valaki nem veti alá magát, soha nem lesz teljes jogú férfitagja a közösségnek, úgy kezelik, mint egy asszonyt.

A “gyerekcsinálás” joga

legenda szerint régen a nők “csinálták” a gyerekeket, és azokat a férfiak hordták ki. A nők látogatták a lélekházat, és ők vettek részt a rituálékban. Az egyik ceremónia után annyira elfáradtak, hogy hazamentek aludni, és ezt kihasználva a férfiak belopóztak a lélekházba, eltulajdonították a mágikus fuvolákat, amelyekkel sikerült visszaszerezniük a “gyerekcsinálás” jogát. A nők azóta vannak kitiltva a lélekházból, nehogy ismét megkaparinthassák az ott tartott szent furulyákat.
rituálénak hatalmas jelentősége van. Egyrészt ezzel válik a fiú felnőtt férfivá, és nyeri el a jogot arra, hogy látogathassa a lélekházat. Maga a szertartás rendkívül fájdalmas, amelyen csak a többi jelölt segítségével, bátorításával tudnak átjutni a fiatalemberek, így a rituálé során életre szóló kötődések születnek.
szertartás előtt a jelöltek hetekre elvonulnak a lélekházba, és ha valamelyik fiúnak inába szállna a bátorsága, a többiek segítik bátorítással, humorral a nehéz órákban. A szertartás nem kötelező, de ha valaki nem veti alá magát, soha nem lesz teljes jogú férfitagja a közösségnek, úgy kezelik, mint egy asszonyt.
beavatási szertartáson 12-35 év közötti férfiak vesznek részt, de a legjellemzőbb, hogy erre 18-22 éves koruk között kerül sor.  A szertartás nem olcsó mulatság, a családoknak évekig kell spórolniuk rá.

Dobszó a folyó túlpartjáról

Egyik éjszaka a szállásunk Palambei településen volt, két cölöpházban: az egyikben a fiúk, a másikban mi, lányok aludtunk, matracokon. Hajósaink épp a vacsorát készítették, amikor hangos dobszó verte fel a csendet a folyó túlpartjáról: a közeli Yentchan faluban másnap hajnalban került sor öt fiatalember férfivá avatására, és a táncosok épp gyakoroltak. Csoportkísérőnk felvetette, hogy talán érdemes lenne megnézni a ceremóniát, ugyanakkor figyelmeztetett minket, hogy ez meglehetősen véres esemény, így nem biztos, hogy mindenkinek való. Sokáig hezitált a csapat, de a többségünk úgy döntött, átmegyünk másnap hajnalban. Mivel az eseményt nők általában nem látogathatják (ha belépnek a lélekházba, megölik őket), kérésünkre a falu főnökei kivételt tettek velünk, de nem ingyen: két disznó árát kellett összedobnunk.
Másnap kora reggel áthajóztunk a folyón, ahol már messziről hallottuk a dobok hangjait. A táncosok fel-alá masíroztak a folyóparton, és az egész falu összegyűlt az eseményre. A nők és gyerekek természetesen a lélekházon kívül várakoztak

Hamarosan feltűnt az öt jelölt. Mosolyogva beszélgettek, de figyelmesebben nézve őket azért észrevettük a feszültség jeleit. A fiatalembereket a nagybátyjuk és néhány más férfi rokonuk, barátjuk kísérte a lélekházba, végig támogatták őket a szertartás során.
A fiúk néhány szál növényt kaptak, nem sikerült kiderítenem, mi volt az, de azt rágcsálva eléggé elkábultak. Gondolom, egyébként nehezen lehetett volna kibírni, hogy egy-másfél órán át kaszabolják  a bőrüket.
tetoválás egy-egy lefordított kenun zajlik. Előtte minden fiút szertartásosan lemostak a folyóról hozott vízzel. A következő lépés a minta megrajzolása volt, erre szakosodott művész által. Minden fiú mögé egy barátja ült, aki támogatta egyre inkább kábulatba eső társát.

Tetoválás zsilettpengével

Hamarosan jelt adtak a zenészek – a női családtagok így tudták meg, hogy kezdődik a fiúk kínszenvedése. Megjelentek a tetoválómesterek, és zsilettpengével nekiálltak belevésni a mintát a fiúk bőrébe. Eredetileg ez kihegyezett bambusznáddal zajlott, de ma már egyszer használatos pengével csinálják. Volt, akikkel egy, másokkal két mester foglalkozott, és ahogy elnéztük, a vágások mélysége és szabályossága is igen eltérő volt, úgyhogy ki kell fogni a megfelelő szakembert ebben is.
A minta megrajzolása után a még elkábult fiúkat a kísérők letámogatták a folyóhoz, hogy lemossák sebeiket. Ahideg vízbe érkezve szegények magukhoz tértek, és rettenetesen üvöltöttek a fájdalomtól – a kísérők szerepe nemcsak a mosdatás volt, de az is, hogy együtt üvöltsenek a beavatottal, hogy ne úgy tűnjön, mintha nem bírná a fájdalmat.
A fürdetés után a fiúkat visszavezették a lélekházba. Óvatosan kókuszolajat kentek a sebekre, majd a tűz köré ültették őket, hogy a füst hegesítse a sebeket. Ezután 2-3 napig kókuszolajjal kenik a sebeket, közben időnként sárral dörzsölik. Ez utóbbi célja, hogy mesterségesen egy kis fertőzést idézzenek elő, hogy domborúra hegedjenek a sebek, ugyanis így alakul ki a látványos krokodilos minta. Ha csúnyán elfertőződik, állílag van gyógyszerük – bár mi kórházat vagy orvosi rendelőt az egész vidéken nem láttunk.
Kívülállóként amennyire kegyetlennek tűnt az egész ceremónia, annyira megható is volt. A rengeteg segítő kéz, a gesztusok mind arról szóltak, hogy a fiatal fiúkat maguk közé fogadták a falu férfi tagjai. Egyrészt igyekeztek minden eszközzel támogatni őket, másrészt ünnepélyessé tenni életük meghatározó napját. A csoportunk egyöntetű véleménye az volt, hogy ha egy szóval kellene jellemezni a napot, akkor különös módon nem a fájdalom lenne, amely elsőként eszünkbe jutna, hanem az összetartás.

VILÁGÍTÓ GOMBÁK

Neonothopanus gardner a Föld egyik legérdekesebb gombája, ennek ellenére nem egy túlságosan ismertgombafaj. A különlegesvilágító gombákról először egy angol botanikus, George Gardner számolt be, róla kapta a különös gomba a nevét. 170 évig egyetlen darabot sem tudtak belőle találni. 2009-ben a Sanfrancisco-i Állami Egyetem kutató sikerrel jártak a világító gomba felkutatásában, így alaposan megvizsgálhatták. A gomba kapcsán biolumineszcenciáról van szó, erről akkor beszélünk, ha valamely élő organizmusban egy kémiai reakció fény kibocsátásával jár. A világításnak számos, a túlélést segítő szerepe van: a táplálék csalogatása, a támadó elijesztése, lehet továbbá párválasztási segédeszköz is. A kutatók úgy vélik, a gombák luciferáz enzimet termelve képesek világítani. A luciferin oxidálódva magából fényt kibocsátó folyadékot alkot. A gombaettől a vegyülettől látszólag fényleni kezd. A gomba a fény segítségével vonzza a rovarokat, amelyek a környező területekre szórják szét a gombák ivartalan szaporító sejtjeit.



PÓKOK MILLIÓI SZŐTTÉK BE A PAKISZTÁNI FÁKAT

Egy másodlagos, nemvárt hatással jár Pakisztánban a 2011-es árvíz. Pókok milliói menekültek az áradás elől a fákra. Látva az árhullám nagyságát és hogy a víz milyen sokára húzódik vissza eredeti medrébe, több fát sűrűn beszőttek a pókok. Sindh lakosságának nagy része még sosem tapasztalt ilyen jelenséget, de sokkal kevesebb szúnyogról számolnak be az állandósult belvizek ellenére. Feltehetően a szúnyogok a pókhálók csapdájába estek, csökkentve ezzel a malária veszélyét, amely a Sindh környékbeli lakosság számára nagy megkönnyebbülés és áldás volt.



CORPUS MUSEUM - AZ EMBERI TESTET BEMUTATÓ ÉPÜLET

A holland Oegstgeest városban található Corpus Museum az emberi testet mutatja be. Az épület belső terei élethűen modellezik az emberi test belsejét. A múzeumba egy óriás embernek a lábán lehet bejutni, majd a gyomorral, a belekkel, az emésztés folyamataival lehet megismerkedni. Aztán jön a szív, a tüdő, a gége, a száj, az orr, a szem és a fül, majd a legfelső emelet, az agy. Útközben a gyerekek
 különféle játékokat is kipróbálhatnak, például egy szimulátor segítségével baktériumokra vadászhatnak. Eközben a felnőttek megmérethetik a vérnyomásukat, a pulzusukat és a testtömegindexüket. A 
múzeumban vetítést is tartanak, mely sorón 3D-ben figyelhetik meg a látogatók, hogyan termékenyít meg egy spermium egy petesejtet.